5.12 szakszervezet

a Tiszta Egészségügyért


Alapszabály

 
ALAPSZABÁLY
 
(nyilvántartásba véve: 2016. 06.09., Fővárosi Törvényszék 77.Pk.60.224/2016/4.)
 
 
I.                 A SZAKSZERVEZET CÉLJA
 
A szakszervezet célja a munkavállalók jogainak és érdekeinek képviselete és védelme minden, törvény adta érdekképviseleti és érdekvédelmi eszköz által.
Az 5.12 célja továbbá a minőségi és biztonságos betegellátás; uniós átlaghoz igazodó tisztes bér- és munkakörülmények kiharcolása az egészségügyben dolgozóknak; egy élhető, fenntartható, hálapénz-mentes egészségügy kialakítása Magyarországon, amelyben méltóságban és biztonságban lehet gyógyulni, tisztességben gyógyítani, oktatni és okulni.
Az 5.12 küzd az egészségügyben dolgozók pályán és itthon tartásáért, a külföldön dolgozó magyar egészségügyi munkavállalók itthoni ellátó rendszerekbe visszatéréséért, a versenyképes szakmai utánpótlást  (szakképzés, oktatás) biztosító feltételek kialakításáért, mindebben szolidaritást vállalva a többi egészségügyben dolgozóval.
Az 5.12 Szakszervezet elnevezésével is kifejezi az egészségügyben dolgozó munkavállalók által 2015. május 12-ei, egészségügyi dolgozók demonstrációján kifejezett egységet és meghatározott célokat (bérrendezés, megfelelő munkakörülmények, biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakítása, utánpótlás biztosítása). Az elnevezés, az 5.12 szám ikonikussá vált az ágazatban dolgozók körében.
A szakszervezet közvetlen pártpolitikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól független.
 
II.               ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
 
 
A szakszervezet neve: 5.12 Szakszervezet, 
Rövidített neve: 5.12 
Idegen nyelvű neve: 5.12 Union 
A szakszervezet székhelye: 1125 Budapest Szarvas Gábor út 9/b.
A szakszervezet vezető tisztségviselői: Kiss László
A szakszervezet jogállása: önálló jogi személy
Az alapszabályt a szakszervezet céljának figyelembe vételével kell értelmezni.
 

 

III.               A SZAKSZERVEZET TAGJAI
 
A szakszervezet tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az egészségügyi ágazatban munkavállaló, vagy más ágazatban illetve külföldön  egészségügyi szakfeladatot ellátó munkavállaló és elfogadja a jelen Alapszabályt, és a tagdíjat megfizeti. A tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelességek terhelik.
Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, aki nem lehet tag, de jelen Szakszervezet céljaival egyetért, és az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el. A pártoló tag az 5.12 tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással (havi 500 Ft) vesz részt.
Tiszteletbeli tag lehet, akit a közgyűlés megválaszt erre a tagságra. A tiszteletbeli tag a szakszervezet szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt vehet, de nincs szavazati joga és nem lehet vezető tisztségviselővé választani. A tiszteletbeli tag nem fizet tagdíjat. 
 
A különleges jogállású tagok az 5.12 testületeibe nem választhatóak és a testületek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. A továbbiakban, ahol az alapszabály tagot említ, azon a szavazati joggal rendelkező tagokat kell érteni.
 
11.   A tagok jogai
a)  a tag a tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. Tagi képviseleti megbízás csak egy másik tag részére adható, s minden tag csak egy másik tagtól fogadhat el képviseleti megbízást. A megbízás csak egy alkalomra szólhat, állandó jellegű megbízást adni nem lehet.
b)   a tag jogosult a szakszervezet tevékenységében részt venni
c)  a tag jogosult a döntéshozatalban való részvételre az alapszabály rendelkezései szerint
d)  a tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
e) választhat és választható a szakszervezet bármely tisztségére, ha annak feltételei fennállnak
f) jogosult megismerni a szakszervezet szerveinek, tisztségviselőinek döntéseit, jogosult – az alapszabály és a szakszervezet egyéb szabályai szerint betekintetni a szakszervezeti ügyek irataiba
g) jogosult igénybe venni a szakszervezetnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait
h)   a tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak
i)    a tagsági jogok nem forgalomképesek és nem örökölhetőek.
 
12.   A tagok kötelességei.  
a) köteles az alapszabály és a szakszervezet egyéb belső szabályainak rendelkezéseit, az elnökség, a közgyűlés határozatait, döntéseit betartani
b) a tag nem veszélyeztetheti a szakszervezet céljának megvalósulását és tevékenységét
c)   köteles tagdíjat fizetni, melynek mértéke havonta 500,- Ft.
 
13.   A tagság jogviszony keletkezése
a)  a tagsági jogviszony a tag belépésével keletkezik
b)  a belépő nyilatkozatot írásban kell benyújtani a szakszervezet elnökségéhez
c)  a belépés elfogadásáról vagy elutasításáról az elnökség a legközelebbii ülésén dönt, amelyről haladéktalanul tájékoztatja írásban a belépést kérőt
d)  az egyesület tagját be kell jegyezni a tagnyilvántartásba (név, lakcím, anyja neve és a belépés elfogadása napjának megjelölése)
e)  a tagsági viszony a tagfelvételről szóló elnökségi határozat meghozatalának napjától áll fenn.
 
14.   A tagsági jogviszony megszűnése
a)  a tagsági jogviszony megszűnik
- a tag kilépésével
- a tagsági jogviszony szakszervezet általi felmondásával (ha a tagság feltételhez kötött és a tag nem felel meg a feltételeknek)
- a tag kizárásával
- a tag halálával (szövetség estén: a tag jogutód nélküli megszűnésével vagy jogutóddal történő megszűnésével)
b)  A jogviszony megszűnése esetén ezt a tényt a tagnyilvántartásban rögzíteni kell a jogviszony megszűnésének módja és időpontja megjelölése mellett.
c)  A tag a tagsági jogviszonyát kilépéssel bármikor indokolás nélkül megszüntetheti a szakszervezet elnökével közölt (személyesen átadott vagy postán megküldött) írásbeli nyilatkozattal. A tagsági jogviszony a kilépési nyilatkozatnak a szakszervezet elnökével való közlése napján szűnik meg.
d)  A tagsági jogviszonyt írásban harminc napos határidővel lehet felmondani a felmondás alapjául szolgáló ok megjelölésével. A felmondásra az elnökség jogosult.
e)  - A tagnak jogszabályt, a szakszervezet alapszabályát, más szabályzatát vagy a szakszervezet közgyűlésének, elnökségének határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a tag a szakszervezetből kizárható. Súlyosan jogsértő magatartásnak minősül a szakszervezeti tagdíjfizetési kötelezettség megsértése is, amennyiben a tag 2 hónapon keresztül nem fizette be a tagdíjat.
      - A tagdíj megfizetésének elmaradása esetén az 5.12 elnöksége felhívja a tagot a hátralékos tagdíj megfizetésére 8 napon belül. A kizárási eljárás a határidő ismételt eredmény nélküli eltelte esetén indítható meg a taggal szemben. 
- A kizárásra az elnökség jogosult. A kizárást kezdeményezheti a közgyűlés, az elnökség vagy bármelyik tisztségviselő. A kizárási eljárásról írásban értesíteni kell az eljárás alá vont tagot. Az értesítésnek tartalmaznia kell a kizárási okot, valamint a kizárási eljárás időpontját és helyszínét, s azt a tájékoztatást, hogy a tag a kizárási okkal szemben személyesen szóban védekezhet, vagy védekezését írásban is benyújthatja a közgyűléshez, részt vehet az eljárásban, tanúmeghallgatást és egyéb bizonyítást kezdeményezhet, továbbá az eljárásban felhasznált iratokat, dokumentumokat megtekintheti.
- A kizárásról indokolt írásbeli határozatot kell hozni, amelynek tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat és a kizáró határozat elleni jogorvoslat lehetőségéről való kioktatást.
- A kizáró határozattal szemben a tag, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül jogorvoslattal fordulhat a az illetékes bírósághoz 
- A kizáró határozattal szemben benyújtott jogorvoslati kérelem a kizárás végrehajtására nincs halasztó hatállyal. Kizárás esetén a tagsági jogviszony a kizárásról szóló döntés meghozatalának napján szűnik meg.  
  

 

IV.             A  SZAKSZERVEZET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
 
15. A szakszervezet szervei: a közgyűlés, az elnökség, a felügyelő bizottság 
 
A közgyűlés
 
16. A szakszervezet legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés
17. A közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.
18. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha
a) azt a tagok 20 %-a a cél és ok megjelölésével írásban kéri az elnökségtől
b) az elnökség létszáma a határozatképtelenség alá csökken
c) a szakszervezet vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, valamint ha a tartozások előreláthatólag nem teljesíthetőek azok esedékességekor
d) a szakszervezet céljának elérése veszélybe kerül.
A c) pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a szakszervezet megszüntetéséről dönteni.
 
19. A közgyűlés ülése nem nyilvános, azon a tagokon és az elnökség tagjain kívül csak a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek jelenhetnek meg.
 
20. A közgyűlést az elnökség hívja össze meghívó küldésével, legalább a közgyűlés napját 30 nappal megelőzően. A meghívónak tartalmaznia kell
a) a szakszervezet nevét és a közgyűlés helyszínét. A közgyűlés helyszínét az elnökség határozza meg.
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését
c) az ülés napirendjét olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák
d) Ha az elnökség a közgyűlést nem szabályszerűen hívta össze, az ülést csak akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult tag jelen van és egyhangúlag hozzájárul a közgyűlés megtartásához.
 
21. A meghívót írásban kell kiküldeni a tagok részére postán ajánlott és tértivevényes küldeményként, vagy ezzel egyenrangúan e-mailen.
 
22. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 7 napon belül a tagok, az elnökség, a felügyelő bizottság az elnökségtől kérhetik a napirend kiegészítését írásban a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésére irányuló kérelem elfogadását követően  az elnökség a kiegészített napirendi pontokat soron kívül, de legkésőbb 3 napon belül írásban megküldi  pótlólag a tagság részére. Ha az elnökség nem dönt erről vagy a kérést elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában.
 
23. A közgyűlés csak a napirenden szereplő kérdésekben hozhat határozatot.
 
24. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
 
25. Minden tagnak egy szavazata van, a szavazati jog csak személyesen gyakorolható.
 
26. A közgyűlés a határozatait szavazással hozza meg. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
 
27. A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet, de a szavazásokban nem vehet részt az a tag, aki legalább kéthavi tagdíjfizetési kötelezettségét a közgyűlés megkezdésének időpontjáig igazoltan nem teljesítette.
 
28. A közgyűlésen megfigyelőként részt vehetnek a pártoló tagok, külsős szakmai tanácsadók, és a tiszteletbeli tagok is, szavazati joguk azonban nincs. 
 
29. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a szakszervezet terhére másfajta előnyben részesít
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szakszervezetnek nem tagja
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
 
30. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az 5.12 képviselőit főszabály szerint nyílt szavazással választják meg, azonban ha a jelenlévő tagok többsége indítványozza, abban az esetben titkos szavazással kell megválasztani a szakszervezet tisztségviselőit és a felügyelő bizottság tagjait.
Minősített többség szükséges a következő esetekben:
a) A közgyűlés a jelen lévő szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével titkos szavazást rendelhet el bármely kérdésben.
b) A jelenlévő szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével lehet dönteni a 20. pont szerinti napirend kiegészítésről.
c) Az alapszabály módosításához a jelen lévő szavazásra jogosult tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges
d) A szakszervezetnek más szervezettel való egyesüléséhez, szétválásához valamint a megszüntetéséhez a szavazati joggal rendelkező tagok összességének háromnegyedes többségének igen szavazata szükséges (abszolút többség).
 
31. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály elfogadás és módosítása
b) a szakszervezet megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása
c) az elnök és a többi vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása (és díjazásának megállapítása)
d) az éves költségvetés elfogadása
e) az éves elnökségi beszámoló elfogadása – ezen belül a szakszervezet vagyoni, gazdasági helyzetéről szóló jelentés elfogadás is
f) dönt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról
g) dönt a tagdíj mértékéről és esedékességéről
h) a vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a szakszervezettel munkaviszonyban áll
i) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a szakszervezet saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozóival köt (lehet elnökség vagy megosztott jogkör is)
j) a 5.000.000 Ft feletti gazdasági, pénzügyi, illetve a szakszervezet ingatlan és ingó vagyonát érintő döntések meghozatala esetén
k) a szakszervezet tagjai, volt tagjai, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről szóló döntés
l) a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása 
m) a végelszámoló kijelölése.
 
32. A közgyűlés lebonyolítása. A közgyűlést az elnök vagy az elnökség tagja nyitja meg. A közgyűlés megválasztja a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv hitelesítő személyt, továbbá a három (vagy több) tagú szavazatszámláló bizottságot. E személyekre az elnök, az elnökség, valamint a jelen lévő tagok tehetnek javaslatot. Több jelölt esetén a több szavazatot kapott személy láthatja el ezeket a pozíciókat.
 
33. A közgyűlésen jelenlévő tagokról nevük és lakhelyük megjelölésével jelenléti ívet kell készíteni, amelyet a tagoknak alá kell írnia. 
 
34. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a közgyűlést követően legkésőbb a 30. naptól kezdve a tagok megtekinthetnek a szakszervezet székhelyén.
 
35. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyének, kezdésének és befejezésének időpontját, a közgyűlésen hozott határozatokat is. A jegyzőkönyvet alá kell írnia a levezető elnöknek és a két jegyzőkönyv hitelesítő személynek.
 
36. A hitelesített jegyzőkönyvet a szakszervezetnek tíz évig meg kell őriznie.
 
37. A levezető elnök a megválasztását követően elrendeli a határozatképesség megállapítását, amelyet minden határozat meghozatala előtt újra meg kell állapítani, s azt a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
 
38. A közgyűlés által hozott határozatokat a közgyűlésen a levezető elnök kihirdeti s azokat a jegyzőkönyvben sorszámozva kell szó szerint leírni. A határozatokat a közgyűlést követő harminc napon belül meg kell küldeni a tagoknak.
 

 

 
Az elnökség
 
39. A szakszervezet ügyintéző és képviseleti szerve az elnökség, amely öt tagból áll. Az elnökség tagjai az elnök, az általános alelnök, gazdasági alelnök, kapcsolatokért felelős alelnök és az országos titkár. Ha tisztségüket munkaviszonyban látják el, munkaviszonyuk a tisztség betöltésének idejére szólhat.
 
40. Az elnökség a közgyűlések közötti időben látja el a szakszervezet teendőit, s gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség a feladatait a közgyűlés által hozott határozatok keretei között végzi, köteles e határozatok végrehajtására. Az elnökség a tevékenységét a szakszervezet érdekének megfelelően köteles végezni.
 
41. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, ott a szakszervezettel, az ellátott tisztségükkel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a szakszervezet tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
 
42. Az elnökség az üléseit legalább háromhavonta tartja az elnökség által elfogadott működési szabályzat szerint, vagy ennek hiányában az üléseket az elnök hívja össze, írásban igazolható módon. Ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnne, akkor az elnökség ülését bármelyik elnökségi tag összehívhatja.
 
43. Az elnökség akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Az elnökség a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, nyílt szavazással. Az elnökség üléseit az elnök, vagy megbízása alapján az elnökség más tagja vezeti le.
 
44. Az elnökség üléseiről emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőt valamennyi elnökségi tag részére meg kell küldeni. Az emlékeztetőnek szó szerint és számozással ellátva kell tartalmaznia az elnökség által meghozott határozatokat. Az emlékeztetőt és a határozatokat a szakszervezet irattárában kell elhelyezni, s azt tíz évig meg kell őrizni.
 
45. Az elnökség ülésén az elnökség által meghívott személyek, valamint a felügyelő bizottság tagjai vehetnek részt tanácskozási joggal.
 
46. Az elnökség gyakorolja azokat a munkáltatói jogokat a vezető tisztségviselők felett, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe. 
 
47. Az elnökség feladatai:
a) a szakszervezet napi ügyeinek vitele, az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben a döntések meghozatala
b) az elnökség tevékenységéről szóló éves beszámoló elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése
d) a szakszervezet vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására, befektetésére vonatkozó, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása
e) a közgyűlés összehívása és napirendi pontjainak meghatározása, a közgyűlés előkészítése
f) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a szakszervezettel kapcsolatos kérdésekre
g) a tagság nyilvántartása
h) a szakszervezet határozatainak, okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, nyilvántartása és kezelése, a szakszervezet működésével kapcsolatos iratok megőrzése
i) az alapszabály által az elnökség hatáskörébe tartozó döntések meghozatala (pl. tagfelvétel, kizárás)
j) javaslatot tesz a közgyűlésnek a tagdíj mértékére
k) előkészíti a nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozást.
l) a tag és a vezető tisztségviselők részére a szakszervezetre vonatkozóan felvilágosítást ad és biztosítja számukra a szakszervezetre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba való betekintést az alapszabály előírásai szerint. A felvilágosítást és az iratbetekintést az elnökség a tag, illetve a tisztségviselő által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A felvilágosítás és az iratbetekintés megtagadható, ha ez a szakszervezet üzleti titkát sértené vagy a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. A felvilágosítás megtagadása esetén a tag vagy tisztségviselő kérheti a szakszervezet kötelezését a felvilágosítás megadására, ha azt indokolatlannak tartja.
m) az elnökség szabályzatban megállapíthatja a saját működési rendjét.
 

A vezető tisztségviselők

       
48. A vezető tisztségviselők személyére javaslatot tehet az elnökség vagy a tagok. 
 
49. Vezető tisztségviselő a szakszervezet tagja lehet, de a tisztségviselők legfeljebb egyharmada a szakszervezet tagjain kívüli személyek közül is választható.
 
50. Vezető tisztségviselő olyan nagykorú személy lehet, akinek a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
 
51. Nem lehet vezető tisztségviselő az:
a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült
b) akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
c) aki valamely politikai párt tisztségviselője.
 
52. A vezető tisztségviselői megbízatás a tisztségnek a megválasztott személy általi elfogadásával jön létre.
 
53. A vezető tisztségviselők megbízatása három évre szól. Ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága – annak lejártát megelőzően – megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.
 
54. A vezető tisztségviselő a tevékenységét a szakszervezet érdekének megfelelően köteles ellátni.
 
55. A vezető tisztségviselő a feladatait személyesen köteles ellátni.
 
56. A vezető tisztségviselőre is alkalmazni kell a 47. l pontban meghatározott felvilágosítási és iratbetekintési szabályokat.
 
57. A vezető tisztségviselő a tisztsége ellátása során a szakszervezetnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel.
 
58. A vezető megbízatása megszűnik:
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével
c) visszahívással
d) lemondással
e) a tagsági jogviszony megszűnésével
f) a vezető tisztségviselő halálával
g) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával
h) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
 
59. A vezető tisztségviselő a megbízatásáról írásbeli nyilatkozattal bármikor lemondhat. A lemondást az elnökséghez kell megküldeni. A tisztség az új tisztségviselő megválasztásával, vagy ennek hiányában legkésőbb a lemondás bejelentésétől számított hatvanadik napon szűnik meg.
 
60. A közgyűlés – a tagok legalább 20%-ának vagy az elnök indítványára -, a tisztségviselőt visszahívhatja, ha a tisztségviselő a szakszervezet céljával ellentétes tevékenységet folytat. A visszahívásról döntő közgyűlésre az érintett tisztségviselőt írásban, igazolható módon meg kell hívni, s a meghívóban tájékoztatni kell a visszahívási indítványról és annak okáról. A meghívóban arra is figyelmeztetni kell, hogy védekezését a közgyűlésen szóban teheti meg, vagy azt írásban megküldheti a közgyűléshez címezve az elnökségnek. A visszahívást írásba kell foglalni és meg kell indokolni és abban ki kell oktatni a visszahívott tisztségviselőt a jogorvoslati jogára is. A tisztség a visszahívás napján szűnik meg. A visszahívásról szóló írásbeli határozatot a visszahívott tisztségviselő számára írásban, igazolható módon kell megküldeni.
 
 
A szakszervezet képviselete, az elnök
61. Az elnök irányítja és összehangolja az elnökség és a titkárság tevékenységét.
 
62. Az elnök a szakszervezet törvényes képviselője, aki ezt a jogát önállóan gyakorolja. Az elnök a szervezet képviseletének jogát, erre irányuló meghatalmazással részlegesen (egy-egy konkrét kérdésben) vagy teljesen átadhatja időlegesen vagy tartósan más elnökségi tagnak. A tartós és a teljes körű meghatalmazást írásba kell foglalni.
 
63. Az elnök és az elnökség az ügyek meghatározott csoportjára nézve a szakszervezet munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal – sürgős esetben szóban is – a szakszervezet képviseletének jogával ruházhatja fel.
 
64. Az elnök köteles a szakszervezetnek a jogszabályokban előírt adatait a bíróságnak bejelenteni.
 
65. Törvényes képviselői jogkörében az elnök jogosult a szakszervezet nevében nyilatkozatokat tenni, megállapodásokat, szerződéseket kötni. A közgyűlés kizárólagos, vagy az elnökség hatáskörébe nem tartozó ügyekben az 5.000.000 Ft-ot elérő szerződéseket, valamint a szakszervezet vagyonának elidegenítésére vonatkozó szerződést csak az elnökség, a közgyűlés hatáskörébe tartozó esetekben pedig a közgyűlés előzetes írásbeli jóváhagyásával köthet. A megkötött szerződéseket az elnök köteles bemutatni az elnökségnek.
 
66. Az elnök, a közgyűlés és az elnökség hatáskörébe nem tartozó körben, munkáltatói jogokat gyakorol az elnökség munkaviszonyban álló tagjai, valamint minden, a szakszervezettel munkaviszonyban álló munkavállaló felett.
 

Elnökség

 
67. Alelnök feladatköre
Az alelnök feladata az elnök helyettesítése távolléte vagy tartós akadályoztatása 
esetén, elvégzi az elnök és az elnökség által megbízott feladatokat.
Az 5.12 szakszervezet alelnökei:
Általános alelnök: Netling Gyöngyi
Gazdasági alelnök: Kovács Adrienn
Kapcsolatokért felelős alelnök: Kecskeméti Zsuzsanna 
 
A többi tisztségviselő feladata
Országos titkár: Kelemen Józsefné
 
68. Országos titkár feladatköre:
- szervezeti nyilvántartás vezetése (tagság)
- tagtoborzás szervezése, budapesti kórházlátogatások
- média megjelenések, közlemények rendszerezése, elektronikus iktatása
- gyűléseken operatív teendők elvégzése
- kommunikációs anyagok írása, szerkesztése, egyeztetése
- az elnökség munkájának összehangolása, elnökségi ülések levezetése,döntések 
  továbbítása a tagság irányába.
 
69. Gazdasági alelnök feladat- és hatásköre
- az elnökre és az elnökségre vonatkozó szabályok irányadóak tevékenységére vonatkozóan feladatkörébe tartozik az 5.12 gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi, számviteli feladatok ellenőrzése, költségvetésének összeállítása, a jóváhagyott költségvetésen belüli gazdálkodás.
- Megköti a közgyűlés által jóváhagyott, az 5.12 gazdasági működésével kapcsolatos szerződéseket.
- Felelős az Eljárási Szabályzat, illetve a közgyűlés döntései alapján végrehajtani a szolgáltatásokat.
 
70. Kapcsolatokért felelős alelnök feladat- és hatásköre
- Feladatkörébe tartozik az érdekvédelmi, szakmai és civil szervezetekkel való kapcsolattartás, az egészségügyi képzőhelyekkel és intézményekkel történő kapcsolattartás.
 
 
 
A szakszervezet munkahelyi szervei (munkahelyi alapszervezetek) 
71. Önálló szervezeti egységnek minősülnek a munkahelyi alapszervezetek. Munkahelyi alapszervezet az a szervezeti egység lehet, amelynek taglétszáma az adott munkahelyen/munkáltatónál eléri a 10 főt.
 
72. A munkahelyi szervezet tagjai közül titkos, többségi választással vezetőt választhat, aki a munkáltatóval szemben a tagok élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben képviseli a munkahelyi szervezethez tartozó tagokat, s részt vesz a munkahelyi kollektív tárgyalásokon. 
 
A felügyelő bizottság
  
73. A felügyelő bizottság három tagból áll, akiket a közgyűlés választ meg három évre. A felügyelő bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
 
74. A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselők jogviszonyának megszűnésére vonatkozó szabályok az irányadóak. A tagnak a lemondó nyilatkozatot az elnök felé kell megtennie.
 
75. A felügyelő bizottság tevékenységének célja a szakszervezeti szervek tevékenységének ellenőrzése a szakszervezet érdekeinek megóvása. Feladata a szakszervezeti szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a szakszervezeti határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
 
76. A felügyelő bizottság tagja csak olyan nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akivel szemben a vezető tisztségviselőkkel szembeni kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
 
77. A felügyelő bizottság tagjai munkájukat csak személyesen végezhetik. Tevékenységük során a szakszervezet szerveitől függetlenek, tevékenységük körében nem utasíthatóak.
 
78. A felügyelő bizottság a szakszervezet irataiba, nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a munkavállalóktól felvilágosítást kérhet, a szakszervezet fizetési számláját, pénztárát, értékpapír állományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
 
79. A felügyelő bizottság első ülését a megválasztásától számított 15 napon belül kell megtartani. Az üléseket az elnök hívja össze. A felügyelő bizottság működésének, üléseinek a rendjét saját működési szabályzatában határozhatja meg.
 
80. A felügyelő bizottság határozatképes, ha a döntéshozatalnál tagjainak több mint a fele jelen van. A határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
 
81. A felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a szakszervezetnek okozott kárért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a szakszervezet felé.
 
V.               A SZAKSZERVEZET GAZDÁLKODÁSA
 
 
82. A szakszervezet éves költségvetés alapján gazdálkodik.
 
83. A szakszervezet bevételei: tagdíjak, egyéb támogatások és juttatások.
 
84. A tagok a tagdíjat minden hónap 15. napjáig kötelesek személyesen befizetni a szakszervezet gazdasági ügyekkel megbízott tisztségviselőjének vagy átutalással befizetni a szakszervezet bankszámlájára.
 
85. A bankszámla feletti rendelkezési és utalványozási jog  kizárólag az elnököt illeti meg, azzal, hogy 5.000.000 Ft-ot meghaladó kiadás tekintetében az elnökség egyhangú döntése szükséges.
 

VI.             A SZAKSZERVEZET MEGSZŰNÉSE
 
86. A szakszervezet megszűnhet
a) jogutóddal: (a közgyűlés által elhatározott egyesüléssel más szakszervezettel vagy szétválással az alapszabályban meghatározott módon) vagy
b) jogutód nélkül: (a közgyűlés kimondja a szakszervezet megszűnését, vagy az arra jogosult szerv – bíróság – szünteti meg. Jogutód nélkül szűnik meg a szakszervezet akkor is, ha tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
 
87. A szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követelése után fennmaradó vagyont az 5.12 céljával megegyező más társadalmi szervezet, vagy tekintettel arra, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja lesz, így annak javára kell átadni.
 
VII.            ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
 
88. Az alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak, annak keretei között a közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.
 
89. Az 5.12 közgyűlése kinyilvánítja, hogy megalakulásával egyidejűleg csatlakozik a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez, és a Szövetségbe való felvételét kéri.
 
 
 
 
 
Budapest  2016. február 12-én.
 
                                                                            
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

© Minden jog fenntartva.