|
Hírek, blog
2019. 01. 10.
Több a beteg, a sorok nem rövidültek, az orvosok és az ápolók viszont kicsit frusztráltabban dolgoznak a centrumokban.
2019. 01. 07.
Máté-Horváth Nóra aneszteziológus-coach írása egyaránt szól kollégáihoz és hozzánk is.
2018. 12. 09.
Miután az elmúlt hetekben valóságos káosz alakult ki arról, hogy a munkavállalókat miként, mennyi időt, és mikor lehet majd túlóráztatni a Parlament előtt lévő törvénymódosító-javaslat elfogadása után, így utánajártunk, mi lehet az igazság. Munkajogi szakértőket kérdeztünk a legfontosabb változásokról.
2016. 12. 07.
2016. 11. 11.
Köszönjük Rauh Editnek a feltáró beismerést, hogy még sincs minden rendben! Csepegtetéssel nem lehet életben tartani egy ekkora testet! Továbbra is úgy gondoljuk, hogy komoly hatású bérrendezésre, ösztöndíj rendszerre, a képzés megújítására, pályára vonzásra van szükség! Nem majd! Most!
A 2017-es bérrendezés leírt, rendeletben megjelent nagysága, az érintettek köre elégtelen megoldás, sőt, ahogy a cikkből kiderül, nem megoldás! Januártól azonnali és a teljes ágazati munkavállalói körre kiterjedő 100%-os béremelés megadása, a fiatalok ösztönző támogatása, a képzés azonnali reformja szükséges! Ha nem érti meg a kormányzat, hogy ez szükséges, akkor keményebb eszközökkel kell tudatosítani!
Elég konkrét ötletekkel erősítettük az egészségügyi kormányzatot, a kormányt! 2015 május 12-én átadtunk egy petíciót, amelyben azonnali 50%-os béremelést kértünk minden ágazatban dolgozónak, majd 2016. januártól 100 %-ost! Kértük az oktatás reformját, a fiataloknak ösztönző rendszert! Talán meg kellett volna hallani! Ez helyett jött partnernek a tízen éve sztrájkoló szakszervezet és a válogatott tárgyalók és szaktanácsadók! Nem volt érdekes az ágazatban dolgozók hangos, füttyös véleménye nyilvánítása, annál inkább az elfogadók besimulása. Úgy látszik, még egy menet kell, amely nem csak zajos, hanem mindent elsöprő!
Kiss László
2016. 11. 04.
Az első vizsgálódást terelésnek, időhúzásnak véltük, hiszen az intézmények folyamatosan ellátják a fenntartót és a kormányzatot az aktuális statisztikai adatokkal, tehát nincs ismeretlen dolgozói csoport elrejtőzve az egészségügyi ellátó rendszer „sűrű erdejében”.
A most elhatározott összehasonlítás a közszféra más területein dolgozókkal, megint csak időhúzás és színjáték!
Tudott, hogy az érintettek hosszú évek óta kimaradtak a bérrendezésekből!
Tudott, hogy számukra csak a minimálbér és bérminimum rendeletek jelentettek mozgást, amelyek nem csökkentették az árkot!
Tudott, hogy a munkájuk akkor is speciális, ha nem egészségügyi végzettségűek!
Tudott, hogy a versenyszférában tárt-karokkal várják ezeket a munkavállalókat, mert ott is munkaerőhiány van! A bérajánlat pedig magasabb!
Tudott, hogy nem könnyen pótolhatóak, a kiesésük, a hiányuk lehetetlenné teszi az egészségügy működését!
Ahhoz a közszférás állapothoz akarnak összehasonlítást végezni, amely siralmas bérállapotokat mutat? Ahonnan a sztrájkhangulat hullámai már fodrozódnak?
Mi lesz, ha kiesnek a kezekből a szerszámok, a takarítóeszközök, ha lekapcsolódnak a számítógépek, ha leállnak a gépkocsik? Ha nem lesz aki anyag gazdálkodjon, bérszám fejtsen, szállítson, fűtsön és főzzön? Mi lesz, ha kialszanak a műtőkben a lámpák, kifogy az oxigén és elfogy a készleten lévő gyógyszer vagy a steril eszköz? Mi lesz, ha felállnak és hátralépnek? Akkor kihez, mihez hasonlítanak? Lesz, akikkel rögtön pótolhatóak? Beállnak az évek óta sztrájkban lévő szakszervezeti vezetők vagy a kamarai tisztségviselők a helyükre?
Ne tegyék! Nem értenek ők ahhoz a munkához, mert ahhoz szakértelem kell! Nem értenek ők ahhoz sem, hogy felismerjék, hogy a „háttér” tevékenységet végző kollégáink sokkal értékesebb „részei” a rendszernek, mint azt a megbecsülésük kifejezi! Nélkülük mi is értéktelenek vagyunk, mert nem tudjuk ellátni a feladatunkat! Nélkülük megáll az ÉLET!
Eljöhet könnyen az a pillanat, amikor álmatlan éjszakát okoz egy el nem kezdett műszak csendje!
Kiss László
2016. 10. 31.
Október 11-én egy konferencián vettem részt, ahol a visegrádi négyek országaiból a nővér mozgalmak és számomra meglepetésként a magyar kamarán kívül, a szakmai hivatásrendi testületek vettek részt! Azok a mozgalmak és szervezetek, amelyek markáns, meghatározó szereplői voltak az adott országokban az érdekérvényesítésnek!
Jellemző, hogy ezek a mozgalmak általában alulról szerveződnek, nem a vezetők, vagy éppen a legnagyobb szervezetek a meghatározó kezdeményezők! Így történt ez többek közt Szlovákiában, Lengyelországban, de a távolabbi Svájcban, Finnországban és Portugáliában is. Így történt ez Magyarországon is, ahol a fekete ruhás nővér mozgalma akkora figyelmet vonzott az egészségügyre és általában a humán ellátó rendszerekre, amely már kényszerítő hatású volt a kormányzatra és a látszat érdekképviseletekre is! Persze továbbra is látszat tárgyalások folynak, de szőnyeg alá söpörni már nem lehet a tényeket, az elkeserítő állapotokat!
Ami mégis elkeserítő továbbra is, az az ágazatban dolgozók és az érdekképviseletek belenyugvó magatartása, elfogadó attitűdje.
A szlovákok közel kétezren adták be a felmondásukat, a lengyelek fehér sátorvárost építettek maguknak és feketébe öltöztek! Bevonultak a Szejm épületébe látogatóként és lefeküdtek, addig nem mozdulva, amíg a miniszterelnökük nem tárgyalt velük! A csehek folyamatosan tárgyalnak, bár évekre előre garantált béremelést értek el, de ez nem elég a minőségi egészségügyi rendszerhez, tehát a feltételeket, a munkakörülményeket akarják jobbá tenni!
Most a román kollégáink állnak ki keményen, markánsan a mellettük dolgozó kollégáikért! Igen! Már nem közvetlen magukért, hanem azokért, akik nélkül ők sem tudnak teljes értékű munkát végezni! Respekt!
Kedves Kollégák! Hol vagyunk mi? Hol van az egységünk, a szolidaritásunk, a kiállásunk? Hol van az a májusi tűz, amely még együtt vitt utcára bennünket? Én még hallom a fütty visszhangját! Én még emlékszem a követeléseinkre! Nálatok megosztással hangszigetelnek? Ti elhiszitek, hogy ennyit érünk? Ti belenyugodtatok, hogy rabszolgaság a jelen és ez vár a gyerekeitekre is?
Nézzetek körbe! A szomszédos országokban a kollégáink nem csak elvárnak, hanem tesznek is! Ők tudják, hogy jövőt építeni úgy lehet, ha a jelent is rendbe tesszük!
Mi kevesebbek vagyunk?
Kiss László
2015. 10. 26.
Szerző: dr. Szabó Imre Szilárd
FRISS: A kormány elképzelése szerint jövőre 25%-kal nőne a garantált bérminimum – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának kibővített testületi ülését követő sajtótájékoztatón november 11-én. A szakmai bérminimum így 129 ezer forintról 161 ezerre emelkedhet a tervek szerint.
De mit is jelent a garantált bérminimum? Hogyan történik a megállapítása?
|